Baráti településeink

TESTVÉRVÁROSUNK

Piazza-al Serchio - Olaszország

Piazza al Serchio Garfagnana völgyében, Lucca tartományában, a megyeszékhelytől északra, 60 kilométerre található. Ehhez a területhez tartozik San Michele, Nicciano, Cortia, Gragnana, Colognola, Sant’Anastasio, Petrognola, Cogna, Borsigliano, Livignano, Vergnano, San Donnino és Petrognano. 27,08 négyzetkilométeren terül el, Minucciano, Giuneugnano, Sillano, Camporgiano és San Romano körzete határolja. A Serchio folyó szeli át, mely Sillano-ból ered. Piazza al Serchio hegyes területen fekszik az Apuane Alpok és Appennino Tosco-Emiliano között.  Erdőkben gazdag táj. A tengerszint feletti magasság 535 m. Klímája általában enyhe ám a téli hónapokban lecsökken a hőmérséklet és a havazás is gyakori. Ami a csapadékot illeti számottevő eső főként tavasszal és ősszel hullik.

A 2005.10.17.-i népszámlálás eredményei szerint, lakossága 2508 fő, ebből 1212 férfi és 1296 nő, illetve 940 család. A sűrűség 92 fő/négyzetkilométer. Piazza al Serchio és környéke főként azon turisták számára tökéletes célpont, akik csendre és nyugalomra vágynak.  Az éghajlat igazán kedvező, még a tél is üdítő frissességet nyújt, ilyenkor ugyanis a hőmérséklet az országos átlag alá csökken. A táj gyönyörű, ameddig a szem ellát zöldellő gesztenyefák, erdei fenyők, lucfenyők és különböző káprázatos növények találhatók. Lehetőségünk van gesztenye, gomba, málna, eper vagy fekete ribizli szedésre. A gyerekek szabadon, felügyelet nélkül játszhatnak. Csodálatos, zöld kiránduló ösvények kerültek kialakításra, ezek erdőkön és folyókon vezetnek át. Gyalog vagy kerékpárral is útnak indulhatunk. Piazza al Serchiót és a környező városokat az érintetlen hegyek látványa jellemzi. Szerencsére az ipar még nem vette birtokába ezeket a területeket, a forgalom kicsi, a levegő kristálytiszta, az éghajlat pompás. A város és környéke egy pici paradicsom azok számára, akik el akarnak bújni a nagyvárosok zajától és nyugalomra vágynak.

comune.piazzaalserchio.lu.it

VÁROSOK, AMELYEKKEL BARÁTI KAPCSOLATOT ÁPOLUNK

Tardoskedd - Szlovákia

Tardoskedd község a Dunamenti síkságon a Vág alsó folyása mentén, Érsekújvártól 10km-re fekszik északnyugati irányban. A község katasztere 5556 ha kiterjedésű sík vidék, amely átlagosan 120 m tengerszint feletti magasságban fekszik. 5150 lakossal Szlovákia legnagyobb falui közé tartozik. A lakosság 80%-a magyar, 20%-a pedig szlovák nemzetiségű. A lakosság nagy része mezőgazdasági kistermeléssel foglalkozik, melyre a faluban jó feltételek vannak.  A falu kitűnő elérhetőségét az I. osztályú 75.sz. útvonal biztosítja, amely áthalad a falu központján, továbbá a Bratislava - Nové Zámky - ©túrovo-i vasútvonal. 

A falu első írásos emléke 1221-bõl származik, amikor II. Endre a falut a Heiligenkreuz-i kolostornak adományozta, azonban az első települési jelek a bronzkorba nyúlnak vissza.

www.tardoskedd.sk

Vajdakamarás - Románia

A mezőségi Vajdakamarás 35 km-re fekszik Kolozsvártól. Bár a megyeszékhelytől nem esik messze, a látogatók számára a falu, a falubeliek részére pedig a város megközelítése nehézséget jelent, mivel a közszállítás szinte kizárólagosan az országút mentén folyik, melytől Vajdakamarást 4 km választja el.

Közigazgatási szempontból Vajdakamarás Magyarkályán községhez tartozik. A helység polgármestere POP Vasile úr, alpolgármestere pedig a vajdakamarási Farkas Ferenc úr. Vajdakamarást a közigazgatásban 4 tanácsos képviseli.  Vajdakamarás régi település, melynek története a középkorig nyúlik vissza, lakosai száma azonban mára már alig haladja meg az ezret. A falut, mely nevét a történészek szerint annak köszönheti, hogy a Kolozson kifejtett sót itt raktározták, a 14. századtól - a sóbányászat fejlődésének köszönhetően - az erdélyi vajdák birtokaként tartják számon. Bár a 12. század végén római-katolikusok lakják, és a kolozsi plébániához tartozik, később a lakosság a reformáció idején unitárius vallásra tér át. A református vallásra való átkeresztelkedés a 17. századra tehető, amikor a falu Bethlen János református nemes birtokába kerül. Az 1369-ben épült immár unitárius templomot azonban csak az 1779-i felújítás után vásárolják meg a reformátusok 100 forintért. A református templom mellett a falunak ortodox temploma is van, mely eredetileg fából épült, s a görög-katolikus egyházé volt, mivel régen a falubeli románok ehhez a vallásfelekezethez tartoztak. Az ortodox egyház ezt 1926-ban építette újra. Az első világháború alatt, pontosabban 1914-ben két férfi és kilenc nő adventista vallásra tér át, s ezen új felekezethez tartozók száma 1930-ig már száz főre nő. Azóta a gyülekezet egyre gyarapodik: az 1100 lakosnak szinte fele a Hetedik Napot Ünneplő Adventista Egyház híve. A hagyományok lassan kivesznek a falubeliek köztudatából, a népviseletet kevesen viselik, s ők is csupán ünnepi alkalmakkor. Bár a hagyományoknak nincs fényes jövője, a lakosok erőfeszítéseinek és az osztrák wimpassingi közösséggel több mint tíz éve fenntartott (közös programokból, látogatásokból, anyagi támogatásokból álló) partneri kapcsolatnak köszönhetően a falu fejlődésnek indult.

Kontiolahti - Finnország