Híres szülötteink

Történelmi személyiségek

Beleznay Miklós (1722-1784) altábornagy

A türelmi rendelet kiharcolásában nagy érdemeket szerzett. Neki is köszönhető, hogy hat év alatt az evangélikusok 218 helyen, a reformátusok 168 helyen kaptak engedélyt vallásgyakorlásra. Levelezett Kazinczy Ferenccel, irodalmi szalonjuk híres volt. Feleségével, Podmaniczky Anna Máriával a pilisi evangélikus templom építésének költségeit fedezték.

Sárkány Sámuel (1823-1911) lelkész

Sárkány Sámuel, a pilisi evangélikus gyülekezet tizedik lelkésze 1868-tól Pest megyei főesperes és 1890. december 17-tõl 1905-ig a Bányakerületi Egyházmegye püspöke. A nagy hazafit, Kossuth Lajost õ temette el 1894. április elsején, a sír feletti gyászbeszédét a nép sokáig őrizte emlékezetében. A főrendi ház tagja volt, a király nemességgel és a Ferenc József Rend Nagykeresztjével tüntette ki. Érdemes megjegyezni, hogy az 1837-38-as tanévben Aszódon Petőfi Sándor osztálytársa és barátja volt. Ezen baráti kapcsolat révén õ eskette a pilisi evangélikus templomban Petőfi Sándor öccsét, Petrovics Istvánt - 1863. dec. 26-án - Gayllhoffer Antóniával, a dánosi földbirtokos leányával.

Tudományos és kutatómunka

Gubányi Károly (1867-1935) mérnök, földrajzi utazó

Tanulmányait a Budapesti Műegyetemen végezte, oklevelet 1890-ben szerzett. Néhány évi hazai vasútépítési gyakorlat után Szentgáli Antallal együtt Mandzsúriába uta­zott, ahol részt vett a Mandzsu-vasút, elsősorban a vasútvonal alagútjainak építésében, majd Vlagyivosztok kikötőjének építkezésénél vállalt munkát. 1906-ban Ausztráliába utazott, ahol ültetvényesként élt, 1913-ban visszatért Magyarországra, s Pilisen - a Dolinában - létesített mintagazdaságot. Több útirajza, műszaki, gazdasági és gazdaság­politikai tárgyú tanulmánya jelent meg. Szépirodalommal is foglalkozott.

Dr. Hunyadi László (1936-) geográfus

Geológus térképész, teológus, építésföldtani szakmérnök, mérnök tanár, hittan tanár, földrajz tanár, földtani szakértő, egyetemi magántanár. A középiskolai földrajzoktatás országos szakértője, érettségi vizsgatételek lektorálója, az emelt szintű érettségi földrajz anyagának egyik kidolgozója. Kutatási területei: geológia földrajz- és földtanoktatás, vallástörténet, vallásföldrajz, történelem-földrajz. Számos középiskolai és egyetemi tankönyve jelent meg.

Keveházi László (1928-) lelkész

Édesapja a pilisi evangélikus gyülekezet hitoktatója volt. Tanulmányai befejezése után, 1958 nyarán tért vissza a pilisi gyülekezetbe, mint meghívott lelkész. 1976 már­ciusában iktatták be a Pesti Egyházmegye esperesi szolgálatába. Háromszor választották újjá. Nyugdíjas éveiben szeretett tudományának, az egyháztörténetnek él, kutató munkáját is ezen a területen végzi, mely témakörben könyvei jelentek meg.

Patkós István (1932-) mezőgazdasági gépészmérnök

Pilisen született 1932-ben. 1957-ben végezte el a gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karát. Az Állami Gazdaságok Főigazgatóságán dolgo­zott, majd a GATE-n ösztöndíjas aspiráns, később a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a mezőtúri Főiskolai Kar munkatársa, mérnök, főmérnök, tudományos főmunkatárs, főigazgató. Kutatási területe: a szarvasmarhatartás technológiai, műszaki és üzemeltetési kérdései. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa, számos szakkönyv társszerzője.

Pártai Lucia (1961-) meteorológus

Pilisi származású közismert ember. 1984-ben meteorológus, 1989-ben matematikus végzettséget szerzett. 1984-1985-ben meteorológiai műhold-információk vizsgálatával foglalkozik, különös tekintettel az optimális interpoláció módszerére, 1985-ben légköri szennyeződések terjedését vizsgálja. Kutatási területe 1986-1988 között légköri prog­nosztikai modellek. 1988-1994-ben részt vesz az első meteorológiai számítógépes szakértői rendszer létrehozásában. 1994-ben a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program kommunikációs projektvezetője. 1999-ben az első hazai internetes élő meteorológiai TV-műsor sorozat alkotója. 1989-tõl napjainkig televíziós és rádiós szereplő, meteorológiai szakértő, előadó, illetve műsorvezető-szerkesztő.

Művészek

Török Endre (1926-1980) grafikus

Pilisen született. 1954 óta szerepelt országos kiállításokon. A grafika számos műfajában (fa- és linómetszet, kollázs, monotypia, tempera) "otthon" volt és jelesen tevékenykedő művészként tartották számon. Megszállottként szerette Pilist, amit számos alkotásában megörökített (Gerje, Újévi vásár, Pincék, Dolina). Kiemelkedő néhány közös alkotása az 1957-60-as évekből volt évfolyamtársával, a később európai hírű művésszel, Gross Arnolddal.

Tabányi Mihály (1921-) harmónika művész

1921-ben született Pilisen. A főiskolai és zeneakadémiai tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1940-ben országos harmonika-versenyt nyert. 1942-ben megkapta az "Örökös harmonika-király" cím et, a Kodály Zoltán védnöksége alatt álló zeneakadémiai tagoktól. Éveket töltött a Szovjetunióban, az USA-ban, Svédországban, Svájcban, Franciaországban és Csehszlovákiában, mindenhol a magyar színeket képvi­selve. Kiváló zenei tudását számtalan díjjal ismerték el, ilyenek az Emerton-díj, nemzetközi harmonika-díjak, rádió és TV nívódíjak. Hazája a Kossuth-díjjal ismerte el. Emlékezetes esemény volt, amikor 2004. május elsején zenekarával fellépett, óriási sikert aratva a helybeliek előtt.

Baranyi Ferenc (1937-) költő

1937-ben született Pilisen. Nyáregyházán, később Monoron élt, majd Budapestre költözött. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának olasz-magyar szakát, később a francia szakot is elvégezte. 1954-tõl publikálja verseit. Lapok irodalmi vezetõje, majd 1976-tól a Magyar Televízió zenei, irodalmi műsor szerkesztője lett. Nevéhez fûzõdik az Opera barátok magazin; Mesterdallamok; Olvasólámpa; Zene-Táj-Város és egyéb műsorok vezetése. Huszonhat önálló verseskötet, regény, operatörténet, versfordítás, összesen kb. ötven kötete jelent meg. Az operafordításai igen kiemelkedőek. Számos elismerés bir­tokosa: József Attila-díj, Magyar Köztársaság Érdemrendje, Darvas József-díj és az Ada Negri (olasz művészeti, irodalmi díj) díjat is megkapta. Több alkalommal volt vendége író-olvasó találkozóknak.

Szigeti Marika (1946-) opera énekesnő

Pilisen született. Már gyermekkorában kitűnt zenei tehetsége. Zongorázni, harmonikázni, énekelni tanult. Hat éven át tagja az Állami Népi Együttes énekkarának, ahol szóló feladatokat is kap. A Pesti Filharmóniában megszerzi működési engedélyét opera, operett és koncert énekesi műfajokban. Két éven át tagja a berni (Svájc) Operaháznak. A következő állomás a németországi Karlsruhe, ahol 22 éve él. Az ottani Operaház tagja, de a közeli város zeneiskolájában éneket is tanít. Karlsruhe-ban végezte el a Zeneművészeti Főiskolát, az énektanári diplomáját is ott szerezte meg. Idehaza sok templomi éneklést vállal. Pilisen a már szinte hagyománnyá váló "Nyári-Nyáry Muzsika" koncerteknek nemcsak főszereplője, hanem egyben az ötlet szülőanyja is.

Balázs József (1922-2002) amatőr festőművész

Pilisen született, tanulmányai után iskoláinkban vállalt ének- és rajztanítást nyugdíjba vonulásáig. Balázs József igazi pedagógus, művésztanár, aki hosszú ideig tartó nevelőmunkájával, képzőművészeti tevékenységévei és emberi magatartásával Pilis lakosságá­nak kulturális fejlődését segítette elő. Alkotásai az önkormányzat dísztermét, illetve a Szent István parkot díszítik.

Kecskés Lajos (1937-) szobrászművész

Elemi iskolai tanulmányait Pilisen végezte, az Iparművészeti Főiskolán szerzett szobrászművész diplomát. Számos köztéri alkotása és kisplasztikája vált híressé, a falunk főterén álló szobrot is õ tervezte és alkotta, az önkormányzat nagy termét díszíti két alakos szobra. Hazánkban elismert szobrászművész, több önálló és csoportos kiállítás résztvevője.

Rakovszky József (1920-2004) tanító, tanár, költő

Pilisen született 1920-ban. Sok könyve, verse és fordítása jelent meg. Mozgalmas életében a tanítás mellett volt zeneszerző, lapszerkesztő, bányász, rakodómunkás, újságíró. Õ alapította, szerkesztette és terjesztette a "Szózat" nevű irodalmi lapot, amely a határon kívüli magyarokhoz is eljut és szól.

Haluszka Péter (1954-) amatőr festőművész

1975-tõl autodidakta módon fejlesztette képességeit. Balázs József helyi amatőr festőművész és Kirchmayer Károly, Bottyán János hivatásos festőművészek tanítványának vallja magát. 1992-ben létrehozott egy alapítványt a tehetséges gyermekek támogatására. Több helyen szerepelt kiállításokon és rendezett kiállítást országszerte, számos festménye külföldre is került (Szlovákia, Anglia, Kanada, Németország, Hollandia).

Sportolók

Povázsan János és Szokol Antal - terepíjászok

Falunk szülöttjei és lakosai, akik Pilis hírnevét öregbítik nagyszerű teljesítményeikkel. Povázsan János 1996 júliusában féléves íjász Szövetségi tagság után a Pilisi Diáksport Egyesület (DSE) színeiben indulva a szlovéniai terepíjász világbajnokságon ezüstérmet szerzett. Országos győzelmek után az 1997-ben Kanadában megrendezett terepíjász világbajnokságon a pilisi fiúk aranyérmet nyertek a csigás kategóriában. Sportpályafutásuk alatt világbajnoki ezüst- és Európa Bajnoki arany-, illetve ezüstérem­mel is dicsekedhetnek.

Csernai Tibor (1938-2012) és Csernai Pál (1932-2013) - futballisták

Pilis község szülöttjei, akik a telepi Epres grundon rúgták a labdát, mint sok más tehetséges pilisi futballista. Csernai Tibor a Tatabánya labdarúgó csapatának játékosa volt. Tagja volt az 1964. évi tokiói olimpiai aranyérmes futballcsapatnak, fontos szerepet játszott a sikerben, a negyeddöntő győztes két gólját õ szerezte. Testvére, Csernai Pál is sikeres futballista, aki többek között a Bayern München kiváló edzője is volt.

Illés testvérek - karate

Illés Irén, Erzsébet és Tibor a 90-es évek nagy sportreménységei. A testvérek többszörös Magyar Bajnokok, Irén Világkupa 1., 11., Ill. helyezett, Tibor 1997-ben a legfiata­labb magyarként vizsgázott 1. danra, amelyet Japánban regisztráltak és ezzel felírta Pilist a Karate Világtérképére.